Fűtésre megy el az energiafogyasztás majdnem háromnegyede
De maga a főzés is az energiafelhasználás majdnem 5 százalékát teszi ki.
De maga a főzés is az energiafelhasználás majdnem 5 százalékát teszi ki.
A Tesla közel 10 százalékkal növelte a már meglévő napelemei hatékonyságát, miközben az árukat egymillió forintnyi összeggel vitte lejjebb.
A paksi atomerőműnek nagyon jó, a Mészáros Lőrinctől azóta állami tulajdonba került mátrai szénerőműnek rossz éve volt 2019-ben. Magyarország az orosz–ukrán gázvita miatt rengeteg földgázt importált és raktározott. A naperőművi termelés megduplázódott, de még így is csak kis szeletet képvisel.
Zöldítés helyett a drasztikus hatékonyságnövelést célzó beruházásokra fókuszálnak a kkv-k. Viszont hosszú távon ezek is csökkentik az ökológiai lábnyomukat.
Bár jelentősen nőtt a megújuló energiaforrások aránya az elmúlt években, az eredmény több szempontból sem elég.
Mit tehetünk, ha nem fúj a szél és nem süt a nap? A megújuló energiaforrások egyelőre kihívás elé állítanak bennünket, hiszen nem folyamatosan állnak rendelkezésre, és az energia hosszú távú tárolására sincs még gazdaságos megoldás.
A koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően csökkent az energiafogyasztás, soha nem látott mélységekben az olaj ára. Akár egy „most vagy soha” helyzetben is lehetnénk, hogy végleg leszámoljunk a fosszilis tüzelőanyagokkal. De vajon bekövetkezik ez? Vezető hazai szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy milyen jövőt jósolnak az olajiparnak és a fosszilis tüzelőanyagoknak.
Az elmúlt évben 59 százalékos növekedést ért el a cég a bázisidőszakhoz képest.
Nyugati szomszédunk jelentős lépést tett a klímasemlegesség felé: a napokban az utolsó osztrák szénerőművet is bezárták.
A klímaváltozás hatásainak megfékezése érdekében fontos, hogy áttérjünk a megújuló energiára, ez azonban sok faj fennmaradását veszélyezteti. A megújulóenergia-létesítmények többségét ugyanis Nyugat-Európában és fejlődő országokban is természetvédelmi területeken építették.
Magyarország csak Máltát előzi meg azon a listán, amely az uniós tagállamokat a szerint listázza, hogy az áramtermelésük mekkora része származik megújuló forrásokból.
A technológiai vállalatoknak köszönhetően az elmúlt 2 évben a háromszorosára nőtt a cégek által vásárolt tiszta energia.
A napelemek cseréje nemcsak jelentős mennyiségű hulladékkal terheli a környezetet, de a panelekben lévő mérgező anyagok is kijuthatnak a környezetbe. Ráadásul, ha túl gyakran kell cserélni a napelemet, akkor a megtérülés sem egészen úgy alakul, ahogy a technológia alapvetően ígéri.
A Google anyacégéhez, az Alphabethez köthető vállalkozás egészen különleges módon reformálná meg a szélenergia-termelést.
Hiába vállalták a nyugat-balkáni országok a régi erőművek felújítását, illetve leszerelését, ahelyett, hogy csökkent volna, még nőtt is a térség szénerőműveinek károsanyag-kibocsátása - derült ki egy ma napvilágot látott jelentésből. A tizenkét éves felkészülési periódust ellazsálták, sok helyütt neki sem láttak a szükséges felújításoknak, vagy gyanús cégek jelentek meg a közbeszerzések körül.
Lemond a fosszilis energiaforrásokról az Európai Beruházási Bank: 2021-től nem fognak ilyen projekteket finanszírozni.
Az Egyesült Arab Emírségekben 2022 közepére végezhetnek az Al Dhafra napelemfarm építési munkálataival. Amikor bekapcsolják, 160 ezer háztartást lát majd el tiszta forrásból származó elektromos árammal.
Nem mindennapi létesítménynek ad majd otthont a festői Seychelle-szigetek: a világ legnagyobb úszó naperőműve az ország energiatermelésének két százalékáról gondoskodhat.
Az Európai Unióban egyre csökken a szén felhasználása a villamosenergia-termelésben, mind több ország, - köztük hazánk is – jelenti be a végső határidőt a szénerőművek bezárására. A valóságban azonban az EU – és benne Magyarország - szénfelhasználása nem szűnik meg, csak elvándorol. Az elmúlt évtizedekben ugyanis egyre nőtt az unión kívüli országokból származó villamos energia exportja, és ez szinte teljes egészében fosszilis erőművekből, elsősorban rossz hatásfokú, olykor még a szovjet érából fennmaradt relikviákból származik.
A Nemzetközi Energia Ügynökség az idei klímacsúcs előtt is megkongatta a vészharangot.